Lájf, ó lájf, óóó lááááájf, ó lájf, dú-du-du-dú
Nyugi, épp ezt hallgatom a Slágeren és ez a szám elképesztő erővel idézi fel a középiskolás éveket. Pontosabban már a végét, mert asszem kábé akkor ment ez a muzsika. Szóval erről eszembe jutnak a hajnali ébredések, szedelőzködések... ettől függetlenül szerettem azt a periódust. Mindig mentem barátnőmért és együtt mentünk a buszhoz.
Az asztalomon csücsülő növény azt ordibálja, hogy jól érzi magát. No persze ez az ordibálás jelképes, mert amolyan csendes fajta a kicsike. De már 3 új hajtást tolt létre... Töök jóóó! Most bárminek tudok örülni! :-)
Már nagyon kíváncsian várom Badár Sándor és Bödőcs Tibi produkcióját a Godot-ban vasárnap! Jó lesz újra látni a tatabányai barátokat (akiket kicsit családomnak is fogadtam lélekben; ők lesznek a jövendőbeli keresztgyerekeim szülei :-D). És asszem nem lesz hiány sem hülyeségben, sem jó hangulatban! Addig pedig már csak a külföldi kollégák lelkesedését és buli-lendületét kell túlélni. Hosszú lesz a hétvége! S eseménydús!
Viszont pár napon belül ki kell találnom, hol van igazán jó cukrászda / fagyizó nemzetünk csodás fővárosában. Valaki? Ötlet? Bréjsztormingoljunk! A kedves külföldi delikvens nagyon érdeklődött a Hágen Dazzs és a Ben end Dzserriz felől, de ki kellett ábrándítanom. Vagy csak én vagyok ilyen borzasztóan tájékozatlan?
- 2006-11-29 10:56:13
- Szusi-lány
- (hozzászólások: 1) Hozzászólás RSS
